Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a kora reggeli órákban részt vett egy ortodox karácsonyi istentiszteleten, ahol „szent küldetésnek” nevezte Ukrajna megszállását. A vezető egy ünnepi köszöntővel is készült az egybegyűlteknek, amelyben az egységről, a jótékonyságról és az orosz fegyveres erők tá»»»

Ahogy arról lapunk is beszámolt, kedden Párizsban találkoztak az Ukrajnát támogató háborúpárti országok vezetői – a hajlandók koalíciója –, hogy a tűzszünethez kapcsolódó biztonsági garanciákról folytassanak egyeztetéseket. A párizsi nyilatkozat aláírására került sor, melyben Nagy-Britannia és Fran»»»

Kedden Párizsban ült tárgyalóasztalhoz a hajlandók koalíciója, ahol Franciaország és Nagy-Britannia közös szándéknyilatkozatot írt alá katonák Ukrajnába vezényléséről, amennyiben orosz–ukrán tűzszünet aláírására kerülne sor – számolt be róla az Origo az Independent-re hivatkozva. Párizsban francia »»»

Bár a hangulat optimista volt, a Politico elemzése rámutat a bizonytalanságokra is. Noha Emmanuel Macron francia elnök „robusztus” és „jogilag kötelező érvényű” garanciákról beszélt, a végleges nyilatkozatot végül csak az úgynevezett Hajlandók Koalíciójának tagjai írták alá, Washington nem. Ráadásu»»»

Románia Ukrajna biztonságával kapcsolatos kötelezettségvállalásait a parlament hagyja jóvá, hogy ezek ne puszta politikai szándéknyilatkozatok maradjanak – jelentette ki kedd este Nicuşor Dan. Az államfő a tettre készek koalíciójának párizsi találkozója után nyilatkozott a sajtónak a román nagyköve»»»

Richard J. Schenk hangsúlyozza, hogy Friedrich Merz hatalma kezdettől fogva ingatag lábakon állt: alig 9500 szavazatnyi többséggel biztosította a kormányzó többséget, ráadásul kancellárrá választása az első körben elbukott, így végül a Zöldek és a Baloldal támogatására szorult. A cikkíró szerint a »»»

Nem tudott visszatérni Bukarestbe kedden este Nicușor Dan államfő, miután részt vett a párizsi úgynevezett tettre kész országok találkozóján, a francia fővárosban uralkodó kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Az államfő egy katonai Spartan repülőgéppel utazott Párizsba, és az esti órákban terve»»»

Emmanuel Macron támogatottsága 25 százalékra esett, ami hivatali idejének eddigi legalacsonyabb értéke. A franciák 58 százaléka azonnali lemondását várja, és nem akarják kivárni, amíg mandátuma 2027 májusában lejár. Emmanuel Macron (Fotó: LUDOVIC MARIN / POOL) Ezzel egy időben a megkérdezettek mind»»»

Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen. A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron fra»»»

Ezek a garanciák kellően elrettentő erejűek lesznek bármilyen további agresszióval szemben, amely Ukrajnát érné. Ezek kellenek ahhoz, hogy Ukrajnának ne kelljen kapitulálnia Oroszországgal szemben a háborúban, valamint ahhoz, hogy Moszkva ne sértsen meg semmilyen vele megkötött békemegállapodást, a»»»

A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot. Starmer a Downing Street által ismertetett»»»

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről szóló megállapodás „már a küszöbön van” - ezt Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-képviselője nyilatkozta a Fox Newsnak adott interjúban. „Arra kell számítani, hogy több megállapodás is végleges formát ölt majd. Az első a „szövetségesein»»»

Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen – írja az MTI. A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emman»»»

Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen. A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron fra»»»

Az elmúlt évtizedben látott, nemzetközi méreteket öltő válságok tekintetében mi, magyarok már megszokhattuk, hogy országunk szellemi értelemben egy lépéssel majdnem minden esetben előrébb jár az úgynevezett fősodorban lévő, Brüsszel irányában indokolatlan mértékben megfelelési kényszert felmutató o»»»

Törvénytelennek nevezte a francia miniszterelnök kedden az Egyesült Államok venezuelai katonai akcióját, ugyanakkor bírálta Nicolás Maduro elmozdított venezuelai államfő kormányzását is. A francia elnök Emmanuel Macron és a francia miniszterelnök Sebastien Lecornu Fotó: AFPEbben az ügyben minden tö»»»

Napi Plusz Akár több tízezer európai katona is érkezhet Ukrajnába egy esetlegesen bekövetkező tűzszünetet követően, két ország részvétele már biztosra vehető. Emmanuel Macron francia elnök reméli, hogy az úgynevezett a tettre készek koalíciójának párizsi találkozóján konkrét kötelezettségvállalások»»»

Ukrajna szövetségesei kedden Párizsban nyilatkozatot fogadtak el a tűzszünet esetére vonatkozó biztonsági garanciákról. Az Egyesült Királyság és Franciaország csapatok küldéséről, valamint katonai központok kialakításáról is szándéknyilatkozatot írt alá. Cikkünk folyamatosan frissül… A „Hajlandók k»»»

Volodimir Zelenszkij további katonai támogatást sürgetett annak érdekében, hogy erősödjenek a diplomácia esélyei, miközben több mint harmincöt ország vezetői és képviselői gyűltek össze Párizsban. Az ukrán elnök az Emmanuel Macronnal folytatott találkozója után hangsúlyozta: a légvédelem megerősíté»»»

Ahogy arról lapunk is beszámolt, kedden Párizsban gyűlnek össze a háborúpárti vezetők, azért, hogy európai katonák Ukrajnába vezényléséről és Ukrajna EU-tagságáról tárgyaljanak. Az egyeztetések fő célja a tűzszünethez kapcsolódó biztonsági garanciák véglegesítése: Ukrajna hadserege lenne az első vé»»»

A Hajlandók koalíciója kedden Párizsban ülésezik, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat, beleértve az európai katonai csapatok telepítésének a kérdését is. Az előzetes bejelentések szerint mintegy 35 ország vezetője vesz részt az egyeztetéseken – köztük az Egyesült Államok»»»

A hírek szerint állami vezető utazik Párizsba, ahol összesen 35 ország és nemzetközi intézmény küldi el emberét, hogy kiagyalják, hogyan lehetne még tovább folytatni a globális nyugat és Oroszország között az úgynevezett Ukrajna területén zajló proxyháborút. A nagy találka előtt Emmanuel Macron fra»»»

Tíz embert ítélt el egy párizsi bíróság Brigitte Macron elleni online zaklatás miatt, miután a vádlottak hamis és megalázó állításokat terjesztettek a francia first lady neméről, szexualitásáról, valamint a házaspár korkülönbségéről. A bíróság szerint az elkövetők tudatosan és rosszindulatúan igyek»»»

Két napig tartott megszólalni. Az Európai Unió reakciójára sokan vártak, és sokáig, hiszen a Venezuela elleni amerikai támadás után egy sor nem-nyugati ország nyilatkozott elítélőleg. Akik vártak, most sem lettek sokkal okosabbak, mindenesetre egy EU-tagállam kimaradt a közös nyilatkozatból – kital»»»

A tíz vádlott közül nyolcat négytől nyolc hónapig terjedő felfüggesztett börtönre ítélt a bíróság a francia first lady nemével, illetve „állítólagos pedofil bűncselekményével” kapcsolatos „rosszindulatú, lealacsonyító és sértő kijelentések közzététele, illetve megosztása miatt” – közölte a bíróság »»»

A bíróság megállapítása szerint a nyolc férfiból és két nőből álló csoport célzottan és tudatosan próbálta lejáratni Brigitte Macront. A vádirat szerint hamis állításokat terjesztettek a neméről és a szexualitásáról, emellett gúnyos és rosszindulatú megjegyzéseket tettek a házaspár közötti, gyakran»»»

Amióta megjelent a Gerry Docherty és Jim ­Macgregor könyve, A titkos elit (Kárpátia ­Kiadó, vezetője: Szakács Árpád), azóta muszáj másképp néznünk a történelemre. Vegyük a legjobb példát a nemzetek feletti hatalmak talán legnagyobbikára, vagy egyik legnagyobbikára: ez nem más, mint a BlackRock (BR)»»»

Európában a háborús eszkaláció jelei erősödtek, Törökországban terrorfenyegetésekkel néztek szembe a hatóságok, Ázsiában pedig hadgyakorlatokkal üzentek egymásnak a nagyhatalmak. Íme a hét legfontosabb külpolitikai hírei. Robbanások, terrorkészültség és diplomáciai feszültségek határozták meg a het»»»

Január 1-el Ukrajna csatlakozott az európai roamingzónához, vagyis az ukránok pluszköltségek nélkül úgy használhatják a mobileszközeiket az EU-ban, mint az uniós polgárok – gondolhatunk erre, mint egy jelentéktelen tényre, vagy feltehetjük a kérdést: az EU-s elvárásoknak Ukrajnánál jobban megfelelő»»»

„A hatalmat magához ragadva és az alapvető szabadságjogokat lábbal tiporva Nicolás Maduro súlyosan megsértette a saját népe méltóságát” – írta a francia elnök az X közösségi oldalon. Az államfő szorgalmazta, hogy Edmundo González Urrutia, a 2024. évi elnökválasztás ellenzéki jelöltje minél előbb va»»»

Egyértelmű különbség volt Európa nyugati és keleti fele között, már ami a szilveszteri ünneplést illeti. A német sajtó szerint amíg Budapesten, Prágában és Varsóban békésen telt az ünnep, addig Németországban és Franciaországban a rohamrendőröket is be kellett vetni a háborús állapotok miatt, ezért»»»

A Downing Street tájékoztatása szerint mindkét vezető üdvözölte az igazságos és tartós békét célzó, folyamatos amerikai erőfeszítéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Starmer és Zelenszkij megbeszélésén szóba került annak a többnemzetiségű erőnek a kialakítása is, amelyet a ny»»»

Az Ukrajnába telepítendő nemzetközi alakulatról egyeztetett szombati telefonos megbeszélésén Keir Starmer brit kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Downing Street tájékoztatása szerint mindkét vezető üdvözölte az igazságos és tartós békét célzó, folyamatos amerikai erőfeszítéseket. A lo»»»

A Politico elemzése szerint 2026-ban a nemzetközi politikai események kimenetele különösen kiszámíthatatlan lehet: Putyin makacs külpolitikája, Trump váratlan lépései, a nyugati gazdasági kihívások és a kötvénypiac növekvő befolyása egyszerre alakíthatja a világ sorsát. Eközben Magyarországon is sz»»»

„Az európai vezetők politikai értelemben elárulták a saját választóikat. Az európai emberek ugyanis békét, biztonságot és jólétet akartak, ehelyett az elmúlt évek liberális politikájának köszönhetően tömeges és kontrollálatlan migrációt, megélhetési válságot, romló közbiztonságot és egy keleti hatá»»»

A svájci hatóságok egyelőre igyekszenek azonosítani annak a tűzesetnek az áldozatait, amely egy zsúfolt bárban tört ki, és mintegy 40 ember halálát, valamint 115 ember sérülését okozta az alpesi Crans-Montana síparadicsomban, ahol szilveszteri ünnepséget tartottak. A svájci rendőrség figyelmeztetet»»»

Az ukrán elnök szerint Oroszország gyorsan véget vethetne a háborúnak. Azonban Zelenszkij szerint Moszkva csak kényszer hatására hajlandó befejezni a háborút. Közben már a huszadik szankciós csomagot készül elfogadni Brüsszel Oroszország ellen. Idén véget érhet az ukrajnai háború, de ehhez fokozni »»»

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij újévi beszédében azt mondta, hogy az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló békemegállapodás „90 százalékban kész”. Hozzátette: a közel négyéves konfliktust lezáró megállapodás fennmaradó 10 százaléka „meghatározza a béke, Ukrajna és Európa sorsá»»»

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij újévi beszédében azt mondta, hogy az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló békemegállapodás „90 százalékban kész”. Hozzátette: a közel négyéves konfliktust lezáró megállapodás fennmaradó 10 százaléka „meghatározza a béke, Ukrajna és Európa sorsá»»»

A tavalyi évet a Fidesz és a Tisza Párt versenyfutása határozta meg a magyar politikában, de több kisebb párt is a parlamenti küszöb környékén mozog. Már hagyományosnak nevezhető évértékelő vitainterjúnkban ezúttal is Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét, valamint Horn Gábort, a Repub»»»

Macron jövő keddre összehívta az úgynevezett „tettrekészek koalícióját”. A Nagy-Britannia és Franciaország vezette szövetségnek több mint harminc ország a tagja. Emmanuel Macron francia elnök Fotó: AFPJanuár 6-án Párizsban sok európai állam és szövetséges tesz majd konkrét kötelezettségvállalásokat»»»

Franciaország a 2026-os tanévtől tervezi a közösségi média használatának betiltását a 15 év alattiak számára, követve Ausztrália példáját. A francia kormány által elkészített törvénytervezetet a következő napokban jogi ellenőrzésre nyújtják be, és várhatóan az év elején vitára kerül a parlamentben.»»»

Alig több mint egy évvel a következő francia elnökválasztás előtt Emmanuel Macron politikai mozgástere minden eddiginél szűkebb. A megosztott nemzetgyűlés, a stabil parlamenti többség hiánya és a történelmi mélypontra zuhant népszerűség egyszerre nehezedik a francia államfőre. Ebben a feszült helyz»»»

2026 szeptemberétől betiltanák a közösségimédia-platformok használatát a 15 év alattiaknak Franciaországban. Ezzel egyidőben az okostelefonok használata is tilos lehet azokban az iskolákban, ahol 15-18 évesek tanulnak. A francia általános iskolákban már korábban megtiltották a gyerekeknek az okoste»»»

2026 szeptemberétől betiltanák a közösségimédia-platformok használatát a 15 év alattiaknak Franciaországban. Ezzel egyidőben az okostelefonok használata is tilos lehet azokban az iskolákban, ahol 15-18 évesek tanulnak. A francia általános iskolákban már korábban megtiltották a gyerekeknek az okoste»»»

Franciaország 2026 szeptemberétől megtiltaná a közösségi média használatát a 15 év alattiak számára. A kormány egy törvénytervezettel követné az ausztrál mintát, és a döntést a fiatalok mentális egészségének védelmével indokolja. Franciaország a 2026-os tanév kezdetétől betiltaná a közösségi média »»»

The Economist elemzése szerint „Nyugat-Európa továbbra sem veszi tudomásul a valóságot”, pedig „a kontinens már a béke és a háború közötti szürke zónában él”. Míg az orosz határ menti államok – különösen a balti országok, Lengyelország és az északi nemzetek – számára a háborús készülődés már a mind»»»

Alexander Hoffmann szerint ebben az ügyben Európa három vezető hatalmának – Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának – mindenképpen közös nevezőre kell jutnia. Emlékeztetett: Emmanuel Macron francia elnök már 2020-ban felajánlotta Berlinnek és más uniós partnereinek a nukleáris együttm»»»

Európa látványosan új korszakba lépett: a fegyverkezés felgyorsult, és egyre több országban kerül napirendre a kötelező katonai szolgálat visszaállítása. Ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, ma már politikai döntés vagy előkészítés alatt áll. A folyamat Horvátországból indult, de gyorsan terje»»»

Alexander Hoffmann, a CSU frakcióvezetője szerint Németországnak Franciaországgal és Nagy-Britanniával közösen kellene előre mozdítania egy európai nukleáris védőernyő kialakítását. Érvelése szerint Oroszország felelőtlenül használja a nukleáris fenyegetést, miközben az Egyesült Államok védelmi sze»»»